Felvételi 2019

Kultúratudomány szakNéprajz szakMesteri képzésDoktori képzésKülföldi diákokFelvételi mintatétel
Kultúratudomány szak
(Studii culturale)
BBTE Bölcsészettudományi Kar / UBB Facultatea de Litere

Nappali képzés, 3 év
A kultúratudomány szak keretében elméleti és gyakorlati tantárgyak széles skáláján keresztül a kultúra definícióival és típusaival, a kultúra kutatásának történetével, módszertanával és terminológiájával foglalkozunk. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákjaink a körülöttük zajló kulturális és társadalmi folyamatokról önállóan, és ha kell, kritikusan tudjanak gondolkodni. A szakmai gyakorlat keretében részben önálló kutatási feladatot oldanak meg a hallgatók, részben kulturális intézmények keretében végeznek gyakorlati munkát a leendő művelődésszervezők.

A képzés nyelve: magyar

A képzési program előnyei:
• Átfogó kultúratudományi ismeretek
• Interdiszciplináris oktatás
• Nemzetközi mobilitás
• Szakkollégiumi programok
• Személyre szabott, a tanárokkal közösen végzett kutatási projektek

Lehetséges munkakörök:
• művelődésszervező, projektmanager
• kulturális intézmények szakértője
• képzési központokban működő szakértő
• közigazgatási szakember
• közigazgatási szaktanácsadó
• közigazgatási referens
• kutató
• tudományos titkár oktatásban, kutatásban
• szerkesztőségi titkár
• külkapcsolati referens stb.

On-line előiratkozás: academicinfo.ubbcluj.ro/admitere

Felvételi vizsga:
1. Szövegértési teszt (írásbeli vizsga, a végső jegy 50%-a)
2. Az érettségi átlaga (a végső jegy 50%-a)

A meghirdetett keretszám terhére felvételt nyernek 10 (tízes) jeggyel mindazok, akik az utóbbi négy évben I., II., vagy III. helyet szereztek a nemzetközi tantárgyversenyeken, a TUDEK versenyen vagy a hazai tantárgyversenyek országos szakaszán. A nemzetközi tantárgyversenyek díjazottjai két szakra is beiratkozhatnak tandíjmentes helyekre.

A felvételi vizsga időpontjáról, a beiratkozás menetéről, szükséges iratokról, a helyek számáról a kari honlapon kell tájékozódni:
http://lett.ubbcluj.ro/wp-content/uploads/Admitere-2019-Final_Lic.pdf

Érdeklődni lehet a neprajztanszek@yahoo.com címen.

Néprajz szak
(Etnologie)
BBTE Bölcsészettudományi Kar / UBB Facultatea de Litere

Nappali képzés, 3 év
A néprajz szakos képzés során a népi kultúra szellemi, anyagi és társadalmi vetületeivel, ennek történetével, változásával, kortárs formáival, természeti népek kultúrájával ismertetjük meg hallgatóinkat. A képzésnek fontos része a szakmai gyakorlat. A múzeumokban a diákok a múzeumszervezés elméletét és technikáit, terepen az adatgyűjtés módszereit, szeminárium keretében a fényképezés és filmkészítés technikáit sajátítják el.

A képzés nyelve: magyar
A képzési program előnyei:
Átfogó kultúratudományi ismeretek
Interdiszciplináris oktatás
Nemzetközi mobilitás
Szakkollégiumi programok
Személyre szabott, a tanárokkal közösen végzett kutatási projektek
Lehetséges munkakörök:
etnográfus
etnológus
kutató
muzeológus
múzeumpedagógus
irodalmi titkár
képzési központokban működő szakértő
kulturális intézményekben szakértő
szerkesztő
referens
tanácsos a közigazgatásban stb.

On-line előbeiratkozás: https://academicinfo.ubbcluj.ro/admitere

Felvételi vizsga:
1. Szövegértési teszt (írásbeli vizsga, a végső jegy 50%-a)
2. Az érettségi átlaga (a végső jegy 50%-a)

A meghirdetett keretszám terhére felvételt nyernek 10 (tízes) jeggyel mindazok, akik az utóbbi négy évben I., II., vagy III. helyet szereztek a nemzetközi tantárgyversenyeken, a TUDEK versenyen vagy a hazai tantárgyversenyek országos szakaszán. A nemzetközi tantárgyversenyek díjazottjai két szakra is beiratkozhatnak tandíjmentes helyekre.

A felvételi vizsga időpontjáról, a beiratkozás menetéről, szükséges iratokról, a helyek számáról a kari honlapon kell tájékozódni:
http://lett.ubbcluj.ro/wp-content/uploads/Admitere-2019-Final_Lic.pdf

Érdeklődni lehet a neprajztanszek@yahoo.com címen.

Mesteri képzés
Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás között
BBTE Bölcsészettudományi Kar / UBB Facultatea de Litere

Nappali képzés, 2 év
Végzettség: MA, Master of Arts
Jelentkezők: A képzésre minden humán szakos alapképzés végzettje jelentkezhet.
A képzés nyelve: magyar (2 angol nyelvű tantárgy)

Helyek száma: 47 hely (7 államilag támogatott hely, 40 önköltséges hely)

Felvételi vizsga: A szóbeli felvételi vizsga keretében annak a témának a kutatási tervét mutatják be a jelentkezők, amely témát a magiszteri képzés ideje alatt a kutatni szeretnék. A kutatási terv 2-3 oldalas kinyomtatott változatát be kell nyújtani.

A beiratkozás dátumáról, menetéről, szükséges iratokról a kari honlapon kell tájékozódni:
http://lett.ubbcluj.ro/wp-content/uploads/Admitere-2019-Final_Master.pdf

Érdeklődni lehet a neprajztanszek@yahoo.com címen.

Bölcsészettudományi Kar, Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola

Vezető tanárok:
• Keszeg Vilmos egyetemi tanár
vkeszegv@yahoo.fr
• Pozsony Ferenc egyetemi tanár
pozsonyferenc@yahoo.com
• Tánczos Vilmos egyetemi tanár
tanczosvilmos@yahoo.com

A beiratkozással és felvételi vizsga lezajlásával kapcsolatos információk: http://doctorat.ubbcluj.ro/hun/felveteli/

Az új tanügyi törvény értelmében Romániában az EU-ból érkező diákok azonos feltételek mellett iratkozhatnak be egyetemi szakokra (alapképzés, mesteri és doktori képzés is), mint a hazai hallgatók. Ez azt jelenti, hogy felvételi jegyük függvényében tandíjmentes helyeket is elfoglalhatnak. Ehhez el kell ismertetni Romániában a külföldön megszerzett érettségi oklevelet.

Külföldi diákok a következő szakokra jelentkezhetnek tandíjmentes helyekre:

1. Kultúratudomány szak (3 éves alapképzés, nappali)

2. Néprajz szak (3 éves alapképzés, nappali)

3. Magiszteri képzés (2 éves, nappali)

4. Doktori képzés (3 éves, nappali)

Információk külföldi diákok számára:
http://admitere.ubbcluj.ro/hu/internationalstudents/

Érdeklődni lehet a neprajztanszek@yahoo.com címen.

FELADAT

Olvassa el az alábbi szöveget! Válaszoljon a kérdésekre és oldja meg a szöveghez kapcsolódó feladatokat!

“DECEMBER 13. LUCA NAPJA

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.

Akárcsak a téli ünnepkör más napjain, ilyenkor is jósoltak az első látogatóból a várható állatszaporulatra. „Ha Luca reggelén férfi jár nálunk, akkor a szaporodás bika lesz, s ha nő jár leghamarább nálunk, akkor a szaporodás ünő lesz. Luca nap reggelén, mikor felkelünk, mindig várjuk, hogy ki jő leghamarább nálunk. Hogy a báránykák nyőstények lesznek, s a borjúcskák ünőcskék lesznek, vaj bikák lesznek” (Gyimes-völgy; Bosnyák S. 1982: 108).

E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma is. Országszerte úgy tartották, ha ezen a napon fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. A praktikák, mágikus eljárások és szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni.

„Luca napján sok mindent megcsináltunk, hogy szerencsing legyik az aprojószágho. Éjjel, 12 órakor megpiszkafáztuk a tyúkokat, hogy jól tojjanak. Ha nem vót tojás, aszt montuk: Nem jól piszkafáztunk! Az ősszel eltett ágas-bogas, újas tingirit (= tengeri, kukorica) Lucanapján reggel és karácson másnapján etettük meg, hogy sok legyík belőlük, jól szaporoggyanak:

Pipi, pipi pipikéim,

Gyertek elő picikéim!

Fijas tingirimet adom,

Tik meg nekem tojást attok…

így hívogattam az eresz alá, a reggeli etetísre. Darált napraforgóval apró pogácsákat sütöttünk, hogy a tyúkok sokat tojjanak. Legalább hét féle magot szórtunk nekik Lucakor. Körbe szórtam nekik a tingirit, mikor etettem:

Szent Luca, abroncsba szórt kukorica!”

(Berettyóújfalu; Sándor M. 1976: 228)

A női munkák egy részének tiltása a tyúkok termékenységvarázslásával volt kapcsolatos, akárcsak az előírt munkák. Általában tollat fosztottak ezen a napon, hogy a tyúkok könnyen tojjanak. Mindenfajta fejtő-, bontómunkát alkalmasnak tartottak. Pándon tollat fosztottak és babot fejtettek. Luca-napkor tilalmas munkák voltak még – a varráson, fonáson kívül – a mosás, lúgozás, kenyérsütés. A Tápióságon azért nem mostak, mert attól féltek, hogy aki ezt megszegi, kővé válik. Az Ipoly menti falvakban pedig azért nem sütöttek kenyeret, mert „Luca ráüt a lapátra oszt összenyomta a kenyeret. Lepinyt köllött neki sütni” (Csáky 1987: 26). Ugyancsak az Ipoly mentén úgy hitték, ha fon valaki ezen a napon, „Luca maj beveti orsojját a kemencébe!”

Luca napját gonoszjáró napnak tartották az egész magyar nyelvterületen, ezért különösen védekezni kellett a boszorkányok rontása ellen.

A Tápió vidékén is fokhagymával védekeztek a rossz, ártó hatalmak ellen. Az ólak ajtajaira keresztet rajzoltak, miközben mondták: „Luca, Luca távol légy!” (Barna 1985b: 743). Tápiószentmártonban nem a Lucától, hanem a boszorkányoktól óvták az állatokat. Az Ipoly menti falvakban a boszorkányok rontása ellen úgy védekeztek, hogy megfokhagymázták az állatok fejét, az istálló ajtaját, eléje meg hamut szórtak, hogy a macska képében járó boszorkány nyomait felszedhessék. Lefekvés előtt mindenkinek fokhagymát kellett nyelnie. A söprűket eltették, nehogy a boszorkányok azon nyargaljanak a Gellért-hegyre. Kelenyén az ólajtót dörzsölték fokhagymával a boszorkányok ellen. Pereszlényben a ház ajtaját, miközben mondták: „Űzd el Isten a házunk tájáró a zördögöt” (Csáky 1987: 28). Ipolyvarbón fokhagymás kenyeret ettek, hogy a boszorkányok ne menjenek be a házba.

Általában tiltották ezen a napon a kölcsönadást. A Csallóközben sem adtak ki semmit se a házból Luca-napkor, nehogy a boszorkány kezére kerülve bajt hozzon a házra. Jánoshidán általános hiedelem szerint Luca napján kísértet jár, ezt nevezik lucadisznónak. A lucadisznó gyermekijesztőkben is előfordul. Azzal ijesztgették a rossz gyereket. hogy elviszi a lucadisznó. A lucadisznó az állat alakú kísértetekkel hozható kapcsolatba, és a felvidéki szlovák, morva néphitből átvett hiedelemalak (Barna 1974: 89–90). Alkalmas volt a nap rontásra is, aki a másik tehenétől el akarta venni a tejhasznot, ezen az éjjelen titokban megfejte a szomszéd tehenét, és a keresztútra vitte a tejet.

Jósló, varázsló eljárások között szerepel Luca-napkor is a tollaspogácsa, ún. lucapogácsa készítése (ha Pál-napkor sütik, pálpogácsának nevezik). A jósló eljárás lényege az, hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik, annak közeli halált jelez. Főleg a Dél-Alföldön ismerték ezt a hiedelmet. Lucapogácsával jósoltak a jövendőbelire, úgy, hogy belesütöttek cédulán egy-egy férfinevet. Luca napján sok egyéb házasságjósló eljárás volt az egész magyar nyelvterületen. A Drávaszögben a szemétdombra állva hallgatóztak, s ahonnan a kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallották, úgy vélték, abból az irányból jön majd az a legény, aki őket elveszi feleségül. Gombócot is főztek. A gombócba férfineveket rejtettek cédulára írva, s amelyik a leghamarabb feljött, úgy vélték, hogy abban a gombócban rejtőzik a jövendőbeli neve. Ahol több lány volt a családban, úgy jósoltak, például a Drávaszögben, hogy a saját neveiket tették a gombócba. Amelyiké legelőször jött fel, az megy elsőként férjhez. A jósló, varázsló eljárások többségét Luca és karácsony között kellett elvégezni. Így az almával való jóslást: Kelenyén minden nap haraptak belőle egy darabkát, majd a maradékkal az éjféli misére mentek, s úgy vélték, akivel elsőnek találkoznak, olyan nevű lesz a férjük. Ugyancsak a névre tudakozódás másik módja az ún. lucacédula. Általánosan ismert eljárás szerint a cédulákra férfineveket írnak, abból minden nap egyet tűzbe vetnek, s ami karácsonyra utoljára marad, az lesz a jövendőbeli neve. A pereszlényi lányok 12 cédulát írtak, és Luca-nap után kezdték tűzbe vetni.

Lucakor is, akárcsak Katalin-, András- és Borbála-napkor, sokfelé szokás volt, hogy gallyakat vízbe tettek, s ha karácsonyra kizöldült, a leány közeli férjhezmenetelét jósolta. Zsérén a lányok somgallyat tettek a vízbe, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ezt magukkal vitték az éjféli misére, utána titokban megérintették azt a legényt, akit ily módon is igyekeztek magukhoz kötni.

Luca-napkor vetették el az ún. lucabúzát, ha karácsonyra szépen kizöldül, a következő esztendőre jó termést jósol. A lucabúzának különféle változatai ismertek. A Szerémségben 2–3 marék búzát vetnek el egy kis tányérba, a közepébe mécsest tesznek, olajat béllel, ami karácsonytól vízkeresztig ég. Karácsonyig kizöldül. Pacséron karácsonykor megnyírták a lucabúzát és szalaggal átkötötték. Székelykevén 12 szemet vetettek. Karácsony után a baromfinak adják. Újabban a temetőkbe is visznek lucabúzát. A Csallóközben egy tál vízbe tették a búzaszemeket, ez karácsonyra kicsírázott. Ezután tálra tették, hogy olyan gazdag legyen a termés, mint a kicsírázott gabona. A sarjak nagyságából a következő év termésére következtettek.

Luca napján kezdték fonni az ún. lucasugarat (= ostort) karácsony estéjéig. Akkor ezzel pattogtattak. Várkonyban azt tartották, ezzel könnyen lehet kezelni az igavonó állatokat.

Az időjárásjósló praktikák ideje ugyancsak a Lucától karácsonyig terjedő időszakban volt. Közismert az ún. lucakalendárium, mikor a Luca és karácsony közti tizenkét nap időjárásából jósolnak az elkövetkező tizenkét hónap időjárására. Hasonlóan közismert a hagymakalendárium. Tizenkét besózott hagymalevél segítségével igyekeznek megjósolni a következő év havonkénti csapadékosságát, illetve szárazságát, attól függően, hogy a hagymalevél átnedvesedett-e.

A boszorkányok felismerésére készült az ún. lucaszék, melyet ugyancsak Luca-naptól karácsonyig kellett elkészíteni. „Luca-naptól karácsonyig csinálták a lucaszéket, vasnak nem volt szabad benne lenni. Kerek szék, három három lábbal. Azt elvitték a templomba, ha készítője ráállt, meglátta róla ki a boszorkány a templomban. A boszorkányoknak szarvuk volt, de azt csak a lucaszékről lehetett látni” (Kémes, Baranya m.; Zentai T. 1983: 126). Ha valami munka nehezen készül, azt mondják: „Na ez es olyan nehezen készül, mint a lucaszéke” (Magyarfalu, Moldva; Bosnyák S. 1980: 127). Pereszlényben a lucaszék kilencféle fából: kökény-, boróka-, jávor-, körte-, som-, jegenyefenyő-, akác-, cser- és rózsafából készült. Szöget nem lehetett beleverni, az ékeket bükkfából faragták. Az éjféli misén kellett ráállni, hogy meglássák a boszorkányokat, utána nyomban el kellett égetni, mert elverték vóna a boszorkányok. Ipolyvarbón a lucaszék tulajdonosa mákot vitt magával az éjféli misére, hogy hazafelé elszórja, ellenkező esetben „szétszaggatták vóna a boszorkányok” (Csáky 1987: 28). A Középső-Ipoly mentén mindig a templom ajtajába tették a lucaszéket, s onnan figyelték a boszorkányokat. Ipolykeszin a keresztúton is ráálltak a lucaszékre, mert itt gyülekeztek a boszorkányok. Lucaszéket a Drávaszögben is készítettek. A legény mákot szórt, nehogy a boszorkányok utolérjék. Sepsén, hazatérve fokhagymát dugott a kulcslyukba, kést vágott a bal ajtófélfába, és keresztbe állította a söprűt.”

Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 221.

Kérdések, feladatok:

1. Sorolja fel, mely munkákat tiltották Luca napján?

…………………………………………………………………………………….

2. Nevezzen meg olyan élelmiszereket, amelyeket alkalmasnak tartottak a rontás távoltartására!

…………………………………………………………………………………….

3. Nevezzen meg olyan élelmiszereket, amelyeket a jóslásban használtak!

…………………………………………………………………………………….

4. Mit jelentettek a következők:

- lucadisznó:

- lucabúza:

- lucapogácsa:

- lucaszék:

- hagymakalendárium:

- lucaostor:

5. Miből és hogyan készült a lucaszék? Mire használták?

Órarend