Felvételi 2017

Kultúratudomány / Művelődésszervező szakNéprajz szakMagiszteri képzésDoktori képzésKülföldi diákok

Őszi felvételit hirdet a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet a következő szakokon:

Kultúratudomány/művelődésszervező szak: 5 hely

Néprajz szak: 4 hely

Iratkozás: 2017. szeptember 7-9.
Felvételi: 2017. szeptember 12.

Az iratkozással és a felvételi vizsgával kapcsolatos összes adminisztratív információ (szükséges iratok, időpontok stb.) a kari honlapon találhatók: lett.ubbcluj.ro

——————————————————————————–
Kultúratudomány/Művelődésszervező szak
Studii culturale

BBTE Bölcsészettudományi Kar / UBB Facultatea de Litere

Nappali képzés, 3 év
A kultúratudomány/művelődésszervező szak keretében elméleti és gyakorlati tantárgyak széles skáláján keresztül a kultúra definícióival és típusaival, a kultúra kutatásának történetével, módszertanával és terminológiájával foglalkozunk. Nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a diákjaink a körülöttük zajló kulturális és társadalmi folyamatokról önállóan, és ha kell, kritikusan tudjanak gondolkodni. A szakmai gyakorlat keretében részben önálló kutatási feladatot oldanak meg a hallgatók, részben kulturális intézmények keretében végeznek gyakorlati munkát a leendő művelődésszervezők.

A képzés nyelve: magyar

Helyek száma: 30 hely (5 államilag támogatott hely, 25 önköltséges hely)

A képzési program előnyei:
• Átfogó kultúratudományi ismeretek
• Interdiszciplináris oktatás
• Nemzetközi mobilitás
• Szakkollégiumi programok
• Személyre szabott, a tanárokkal közösen végzett kutatási projektek

Lehetséges munkakörök:
• művelődésszervező, projektmanager
• kulturális intézmények szakértője
• képzési központokban működő szakértő
• közigazgatási szakember
• közigazgatási szaktanácsadó
• közigazgatási referens
• kutató
• protokollszakértő
• tudományos titkár oktatásban, kutatásban
• szerkesztőségi titkár
• tanácsos európai ügyekben
• külkapcsolati referens
• e-learning fejlesztő stb.

On-line előiratkozás: https://academicinfo.ubbcluj.ro/admitere/

Felvételi vizsga:
1. Szövegértési teszt (írásbeli vizsga, a végső jegy 50%-a)
2. Az érettségi átlaga (a végső jegy 50%-a)

A meghirdetett keretszám terhére felvételt nyernek 10 (tízes) jeggyel mindazok, akik az utóbbi négy évben I., II., vagy III. helyet szereztek a nemzetközi tantárgyversenyeken, a TUDEK versenyen vagy a hazai tantárgyversenyek országos szakaszán. A nemzetközi tantárgyversenyek díjazottjai két szakra is beiratkozhatnak tandíjmentes helyekre.

A felvételi vizsga időpontja:
Beiratkozás: 2017. július 13-19.
Felvételi vizsga: 2017. július 22.
Fellebbezések: 2017. július 25.
A helyek visszaigazolása (kötelező személyesen!): 2017. július 26-28.
Végleges eredmények: 2017. július 31.

A beiratkozás menetéről, szükséges iratokról a kari honlapon kell tájékozódni: www.lett.ubbcluj.ro

Külföldi diákok:
Az új tanügyi törvény értelmében Romániában az EU-ból érkező diákok azonos feltételek mellett iratkozhatnak be egyetemi szakokra (alapképzés, mesteri és doktori képzés is), mint a hazai hallgatók. Ez azt jelenti, hogy felvételi jegyük függvényében tandíjmentes helyeket is elfoglalhatnak. Ehhez el kell ismertetni Romániában a külföldön megszerzett érettségi oklevelet.
A beiratkozás menetéről, helyek számáról, szükséges iratokról a kari honlapon kell tájékozódni: http://lett.ubbcluj.ro/admitere/nivel-licenta/

Információk külföldi diákok számára: http://admitere.ubbcluj.ro/en/

Érdeklődni lehet a neprajztanszek@yahoo.com címen.

FELVÉTELI MINTATÉTEL

Néprajz szak és Kultúratudomány/művelődésszervező szak

számára

Feladat

Olvassa el az alábbi szöveget! Válaszoljon a kérdésekre és oldja meg a szöveghez kapcsolódó feladatokat!

“DECEMBER 13. LUCA NAPJA

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.

Akárcsak a téli ünnepkör más napjain, ilyenkor is jósoltak az első látogatóból a várható állatszaporulatra. „Ha Luca reggelén férfi jár nálunk, akkor a szaporodás bika lesz, s ha nő jár leghamarább nálunk, akkor a szaporodás ünő lesz. Luca nap reggelén, mikor felkelünk, mindig várjuk, hogy ki jő leghamarább nálunk. Hogy a báránykák nyőstények lesznek, s a borjúcskák ünőcskék lesznek, vaj bikák lesznek” (Gyimes-völgy; Bosnyák S. 1982: 108).

E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma is. Országszerte úgy tartották, ha ezen a napon fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. A praktikák, mágikus eljárások és szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni.

„Luca napján sok mindent megcsináltunk, hogy szerencsing legyik az aprojószágho. Éjjel, 12 órakor megpiszkafáztuk a tyúkokat, hogy jól tojjanak. Ha nem vót tojás, aszt montuk: Nem jól piszkafáztunk! Az ősszel eltett ágas-bogas, újas tingirit (= tengeri, kukorica) Lucanapján reggel és karácson másnapján etettük meg, hogy sok legyík belőlük, jól szaporoggyanak:

Pipi, pipi pipikéim,

Gyertek elő picikéim!

Fijas tingirimet adom,

Tik meg nekem tojást attok…

így hívogattam az eresz alá, a reggeli etetísre. Darált napraforgóval apró pogácsákat sütöttünk, hogy a tyúkok sokat tojjanak. Legalább hét féle magot szórtunk nekik Lucakor. Körbe szórtam nekik a tingirit, mikor etettem:

Szent Luca, abroncsba szórt kukorica!”

(Berettyóújfalu; Sándor M. 1976: 228)

A női munkák egy részének tiltása a tyúkok termékenységvarázslásával volt kapcsolatos, akárcsak az előírt munkák. Általában tollat fosztottak ezen a napon, hogy a tyúkok könnyen tojjanak. Mindenfajta fejtő-, bontómunkát alkalmasnak tartottak. Pándon tollat fosztottak és babot fejtettek. Luca-napkor tilalmas munkák voltak még – a varráson, fonáson kívül – a mosás, lúgozás, kenyérsütés. A Tápióságon azért nem mostak, mert attól féltek, hogy aki ezt megszegi, kővé válik. Az Ipoly menti falvakban pedig azért nem sütöttek kenyeret, mert „Luca ráüt a lapátra oszt összenyomta a kenyeret. Lepinyt köllött neki sütni” (Csáky 1987: 26). Ugyancsak az Ipoly mentén úgy hitték, ha fon valaki ezen a napon, „Luca maj beveti orsojját a kemencébe!”

Luca napját gonoszjáró napnak tartották az egész magyar nyelvterületen, ezért különösen védekezni kellett a boszorkányok rontása ellen.

A Tápió vidékén is fokhagymával védekeztek a rossz, ártó hatalmak ellen. Az ólak ajtajaira keresztet rajzoltak, miközben mondták: „Luca, Luca távol légy!” (Barna 1985b: 743). Tápiószentmártonban nem a Lucától, hanem a boszorkányoktól óvták az állatokat. Az Ipoly menti falvakban a boszorkányok rontása ellen úgy védekeztek, hogy megfokhagymázták az állatok fejét, az istálló ajtaját, eléje meg hamut szórtak, hogy a macska képében járó boszorkány nyomait felszedhessék. Lefekvés előtt mindenkinek fokhagymát kellett nyelnie. A söprűket eltették, nehogy a boszorkányok azon nyargaljanak a Gellért-hegyre. Kelenyén az ólajtót dörzsölték fokhagymával a boszorkányok ellen. Pereszlényben a ház ajtaját, miközben mondták: „Űzd el Isten a házunk tájáró a zördögöt” (Csáky 1987: 28). Ipolyvarbón fokhagymás kenyeret ettek, hogy a boszorkányok ne menjenek be a házba.

Általában tiltották ezen a napon a kölcsönadást. A Csallóközben sem adtak ki semmit se a házból Luca-napkor, nehogy a boszorkány kezére kerülve bajt hozzon a házra. Jánoshidán általános hiedelem szerint Luca napján kísértet jár, ezt nevezik lucadisznónak. A lucadisznó gyermekijesztőkben is előfordul. Azzal ijesztgették a rossz gyereket. hogy elviszi a lucadisznó. A lucadisznó az állat alakú kísértetekkel hozható kapcsolatba, és a felvidéki szlovák, morva néphitből átvett hiedelemalak (Barna 1974: 89–90). Alkalmas volt a nap rontásra is, aki a másik tehenétől el akarta venni a tejhasznot, ezen az éjjelen titokban megfejte a szomszéd tehenét, és a keresztútra vitte a tejet.

Jósló, varázsló eljárások között szerepel Luca-napkor is a tollaspogácsa, ún. lucapogácsa készítése (ha Pál-napkor sütik, pálpogácsának nevezik). A jósló eljárás lényege az, hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik, annak közeli halált jelez. Főleg a Dél-Alföldön ismerték ezt a hiedelmet. Lucapogácsával jósoltak a jövendőbelire, úgy, hogy belesütöttek cédulán egy-egy férfinevet. Luca napján sok egyéb házasságjósló eljárás volt az egész magyar nyelvterületen. A Drávaszögben a szemétdombra állva hallgatóztak, s ahonnan a kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallották, úgy vélték, abból az irányból jön majd az a legény, aki őket elveszi feleségül. Gombócot is főztek. A gombócba férfineveket rejtettek cédulára írva, s amelyik a leghamarabb feljött, úgy vélték, hogy abban a gombócban rejtőzik a jövendőbeli neve. Ahol több lány volt a családban, úgy jósoltak, például a Drávaszögben, hogy a saját neveiket tették a gombócba. Amelyiké legelőször jött fel, az megy elsőként férjhez. A jósló, varázsló eljárások többségét Luca és karácsony között kellett elvégezni. Így az almával való jóslást: Kelenyén minden nap haraptak belőle egy darabkát, majd a maradékkal az éjféli misére mentek, s úgy vélték, akivel elsőnek találkoznak, olyan nevű lesz a férjük. Ugyancsak a névre tudakozódás másik módja az ún. lucacédula. Általánosan ismert eljárás szerint a cédulákra férfineveket írnak, abból minden nap egyet tűzbe vetnek, s ami karácsonyra utoljára marad, az lesz a jövendőbeli neve. A pereszlényi lányok 12 cédulát írtak, és Luca-nap után kezdték tűzbe vetni.

Lucakor is, akárcsak Katalin-, András- és Borbála-napkor, sokfelé szokás volt, hogy gallyakat vízbe tettek, s ha karácsonyra kizöldült, a leány közeli férjhezmenetelét jósolta. Zsérén a lányok somgallyat tettek a vízbe, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ezt magukkal vitték az éjféli misére, utána titokban megérintették azt a legényt, akit ily módon is igyekeztek magukhoz kötni.

Luca-napkor vetették el az ún. lucabúzát, ha karácsonyra szépen kizöldül, a következő esztendőre jó termést jósol. A lucabúzának különféle változatai ismertek. A Szerémségben 2–3 marék búzát vetnek el egy kis tányérba, a közepébe mécsest tesznek, olajat béllel, ami karácsonytól vízkeresztig ég. Karácsonyig kizöldül. Pacséron karácsonykor megnyírták a lucabúzát és szalaggal átkötötték. Székelykevén 12 szemet vetettek. Karácsony után a baromfinak adják. Újabban a temetőkbe is visznek lucabúzát. A Csallóközben egy tál vízbe tették a búzaszemeket, ez karácsonyra kicsírázott. Ezután tálra tették, hogy olyan gazdag legyen a termés, mint a kicsírázott gabona. A sarjak nagyságából a következő év termésére következtettek.

Luca napján kezdték fonni az ún. lucasugarat (= ostort) karácsony estéjéig. Akkor ezzel pattogtattak. Várkonyban azt tartották, ezzel könnyen lehet kezelni az igavonó állatokat.

Az időjárásjósló praktikák ideje ugyancsak a Lucától karácsonyig terjedő időszakban volt. Közismert az ún. lucakalendárium, mikor a Luca és karácsony közti tizenkét nap időjárásából jósolnak az elkövetkező tizenkét hónap időjárására. Hasonlóan közismert a hagymakalendárium. Tizenkét besózott hagymalevél segítségével igyekeznek megjósolni a következő év havonkénti csapadékosságát, illetve szárazságát, attól függően, hogy a hagymalevél átnedvesedett-e.

A boszorkányok felismerésére készült az ún. lucaszék, melyet ugyancsak Luca-naptól karácsonyig kellett elkészíteni. „Luca-naptól karácsonyig csinálták a lucaszéket, vasnak nem volt szabad benne lenni. Kerek szék, három három lábbal. Azt elvitték a templomba, ha készítője ráállt, meglátta róla ki a boszorkány a templomban. A boszorkányoknak szarvuk volt, de azt csak a lucaszékről lehetett látni” (Kémes, Baranya m.; Zentai T. 1983: 126). Ha valami munka nehezen készül, azt mondják: „Na ez es olyan nehezen készül, mint a lucaszéke” (Magyarfalu, Moldva; Bosnyák S. 1980: 127). Pereszlényben a lucaszék kilencféle fából: kökény-, boróka-, jávor-, körte-, som-, jegenyefenyő-, akác-, cser- és rózsafából készült. Szöget nem lehetett beleverni, az ékeket bükkfából faragták. Az éjféli misén kellett ráállni, hogy meglássák a boszorkányokat, utána nyomban el kellett égetni, mert elverték vóna a boszorkányok. Ipolyvarbón a lucaszék tulajdonosa mákot vitt magával az éjféli misére, hogy hazafelé elszórja, ellenkező esetben „szétszaggatták vóna a boszorkányok” (Csáky 1987: 28). A Középső-Ipoly mentén mindig a templom ajtajába tették a lucaszéket, s onnan figyelték a boszorkányokat. Ipolykeszin a keresztúton is ráálltak a lucaszékre, mert itt gyülekeztek a boszorkányok. Lucaszéket a Drávaszögben is készítettek. A legény mákot szórt, nehogy a boszorkányok utolérjék. Sepsén, hazatérve fokhagymát dugott a kulcslyukba, kést vágott a bal ajtófélfába, és keresztbe állította a söprűt.”

Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 221.

Kérdések, feladatok:

1. Sorolja fel, mely munkákat tiltották Luca napján?

…………………………………………………………………………………….

2. Nevezzen meg olyan élelmiszereket, amelyeket alkalmasnak tartottak a rontás távoltartására!

…………………………………………………………………………………….

3. Nevezzen meg olyan élelmiszereket, amelyeket a jóslásban használtak!

…………………………………………………………………………………….

4. Mit jelentettek a következők:

- lucadisznó:

- lucabúza:

- lucapogácsa:

- lucaszék:

- hagymakalendárium:

- lucaostor:

5. Miből és hogyan készült a lucaszék? Mire használták?

……………………………………………………………………………

Őszi felvételit hirdet a Magyar Néprajz és Antropológia Intézet a következő szakokon:

Kultúratudomány/művelődésszervező szak: 5 hely

Néprajz szak: 4 hely

Iratkozás: 2017. szeptember 7-9.
Felvételi: 2017. szeptember 12.

Az iratkozással és a felvételi vizsgával kapcsolatos összes adminisztratív információ (szükséges iratok, időpontok stb.) a kari honlapon találhatók: lett.ubbcluj.ro

——————————————————————
Néprajz szak
Etnologie
BBTE Bölcsészettudományi Kar / UBB Facultatea de Litere

Nappali képzés, 3 év

A néprajz szakos képzés során a népi kultúra szellemi, anyagi és társadalmi vetületeivel, ennek történetével, változásával, kortárs formáival, természeti népek kultúrájával ismertetjük meg hallgatóinkat. A képzésnek fontos része a szakmai gyakorlat. A múzeumokban a diákok a múzeumszervezés elméletét és technikáit, terepen az adatgyűjtés módszereit, szeminárium keretében a fényképezés és filmkészítés technikáit sajátítják el.

A képzés nyelve: magyar

Helyek száma: 21 hely (7 államilag támogatott hely, 14 önköltséges hely)

A képzési program előnyei:

  • Átfogó kultúratudományi ismeretek
  • Interdiszciplináris oktatás
  • Nemzetközi mobilitás
  • Szakkollégiumi programok
  • Személyre szabott, a tanárokkal közösen végzett kutatási projektek

Lehetséges munkakörök:

  • etnográfus
  • etnológus
  • kutató
  • muzeológus
  • múzeumpedagógus
  • irodalmi titkár
  • képzési központokban működő szakértő
  • kulturális intézményekben szakértő
  • szerkesztő, egyetemi oktató (itthon és Magyarországon)
  • referens
  • tanácsos a közigazgatásban stb.

On-line előbeiratkozás: https://academicinfo.ubbcluj.ro/admitere/

Felvételi vizsga:

1. Szövegértési teszt (írásbeli vizsga, a végső jegy 50%-a)

2. Az érettségi átlaga (a végső jegy 50%-a)

A felvételi vizsga időpontja:
Beiratkozás: 2017. július 13-19.
Felvételi vizsga: 2017. július 22.
Fellebbezések: 2017. július 25.
A helyek visszaigazolása (kötelező személyesen!): 2017. július 26-28.
Végleges eredmények: 2017. július 31.

A szövegértési teszt egy mintapéldányát lásd a lap alján.

A meghirdetett keretszám terhére felvételt nyernek 10 (tízes) jeggyel mindazok, akik az utóbbi négy évben I., II., vagy III. helyet szereztek a nemzetközi tantárgyversenyeken, a TUDEK versenyen vagy a hazai tantárgyversenyek országos szakaszán. A nemzetközi tantárgyversenyek díjazottjai két szakra is beiratkozhatnak tandíjmentes helyekre.

A beiratkozás menetéről, szükséges iratokról a kari honlapon kell tájékozódni: www.lett.ubbcluj.ro

Külföldi diákok:
Az új tanügyi törvény értelmében Romániában az EU-ból érkező diákok azonos feltételek mellett iratkozhatnak be egyetemi szakokra (alapképzés, mesteri és doktori képzés is), mint a hazai hallgatók. Ez azt jelenti, hogy felvételi jegyük függvényében tandíjmentes helyeket is elfoglalhatnak. Ehhez el kell ismertetni Romániában a külföldön megszerzett érettségi oklevelet.
A beiratkozás menetéről, helyek számáról, szükséges iratokról a kari honlapon kell tájékozódni:

http://lett.ubbcluj.ro/admitere/nivel-licenta/

Információk külföldi diákok számára: http://admitere.ubbcluj.ro/en/
Érdeklődni lehet a neprajztanszek@yahoo.com címen.

FELVÉTELI MINTATÉTEL

Néprajz szak és Kultúratudomány/művelődésszervező szak

számára

Feladat

Olvassa el az alábbi szöveget! Válaszoljon a kérdésekre és oldja meg a szöveghez kapcsolódó feladatokat!

“DECEMBER 13. LUCA NAPJA

Kevés olyan jeles nap van, amelyhez annyi hiedelem és szokás kapcsolódna, mint Luca napjához. Ez a nap éppúgy alkalmas volt termékenységvarázslásra, mint házasság-, halál- és időjárásjóslásra, bizonyos női munkák tiltására, valamint a lucaszék készítésére.

Akárcsak a téli ünnepkör más napjain, ilyenkor is jósoltak az első látogatóból a várható állatszaporulatra. „Ha Luca reggelén férfi jár nálunk, akkor a szaporodás bika lesz, s ha nő jár leghamarább nálunk, akkor a szaporodás ünő lesz. Luca nap reggelén, mikor felkelünk, mindig várjuk, hogy ki jő leghamarább nálunk. Hogy a báránykák nyőstények lesznek, s a borjúcskák ünőcskék lesznek, vaj bikák lesznek” (Gyimes-völgy; Bosnyák S. 1982: 108).

E napon a cél elsődlegesen a tyúkok termékenységvarázslása volt. Ehhez kapcsolódott a nők munkatilalma is. Országszerte úgy tartották, ha ezen a napon fonnának vagy varrnának, akkor ezzel bevarrnák a tyúkok fenekét. A praktikák, mágikus eljárások és szövegek a tyúkok szaporaságát, tojáshozamának növekedését igyekeztek elősegíteni.

„Luca napján sok mindent megcsináltunk, hogy szerencsing legyik az aprojószágho. Éjjel, 12 órakor megpiszkafáztuk a tyúkokat, hogy jól tojjanak. Ha nem vót tojás, aszt montuk: Nem jól piszkafáztunk! Az ősszel eltett ágas-bogas, újas tingirit (= tengeri, kukorica) Lucanapján reggel és karácson másnapján etettük meg, hogy sok legyík belőlük, jól szaporoggyanak:

Pipi, pipi pipikéim,

Gyertek elő picikéim!

Fijas tingirimet adom,

Tik meg nekem tojást attok…

így hívogattam az eresz alá, a reggeli etetísre. Darált napraforgóval apró pogácsákat sütöttünk, hogy a tyúkok sokat tojjanak. Legalább hét féle magot szórtunk nekik Lucakor. Körbe szórtam nekik a tingirit, mikor etettem:

Szent Luca, abroncsba szórt kukorica!”

(Berettyóújfalu; Sándor M. 1976: 228)

A női munkák egy részének tiltása a tyúkok termékenységvarázslásával volt kapcsolatos, akárcsak az előírt munkák. Általában tollat fosztottak ezen a napon, hogy a tyúkok könnyen tojjanak. Mindenfajta fejtő-, bontómunkát alkalmasnak tartottak. Pándon tollat fosztottak és babot fejtettek. Luca-napkor tilalmas munkák voltak még – a varráson, fonáson kívül – a mosás, lúgozás, kenyérsütés. A Tápióságon azért nem mostak, mert attól féltek, hogy aki ezt megszegi, kővé válik. Az Ipoly menti falvakban pedig azért nem sütöttek kenyeret, mert „Luca ráüt a lapátra oszt összenyomta a kenyeret. Lepinyt köllött neki sütni” (Csáky 1987: 26). Ugyancsak az Ipoly mentén úgy hitték, ha fon valaki ezen a napon, „Luca maj beveti orsojját a kemencébe!”

Luca napját gonoszjáró napnak tartották az egész magyar nyelvterületen, ezért különösen védekezni kellett a boszorkányok rontása ellen.

A Tápió vidékén is fokhagymával védekeztek a rossz, ártó hatalmak ellen. Az ólak ajtajaira keresztet rajzoltak, miközben mondták: „Luca, Luca távol légy!” (Barna 1985b: 743). Tápiószentmártonban nem a Lucától, hanem a boszorkányoktól óvták az állatokat. Az Ipoly menti falvakban a boszorkányok rontása ellen úgy védekeztek, hogy megfokhagymázták az állatok fejét, az istálló ajtaját, eléje meg hamut szórtak, hogy a macska képében járó boszorkány nyomait felszedhessék. Lefekvés előtt mindenkinek fokhagymát kellett nyelnie. A söprűket eltették, nehogy a boszorkányok azon nyargaljanak a Gellért-hegyre. Kelenyén az ólajtót dörzsölték fokhagymával a boszorkányok ellen. Pereszlényben a ház ajtaját, miközben mondták: „Űzd el Isten a házunk tájáró a zördögöt” (Csáky 1987: 28). Ipolyvarbón fokhagymás kenyeret ettek, hogy a boszorkányok ne menjenek be a házba.

Általában tiltották ezen a napon a kölcsönadást. A Csallóközben sem adtak ki semmit se a házból Luca-napkor, nehogy a boszorkány kezére kerülve bajt hozzon a házra. Jánoshidán általános hiedelem szerint Luca napján kísértet jár, ezt nevezik lucadisznónak. A lucadisznó gyermekijesztőkben is előfordul. Azzal ijesztgették a rossz gyereket. hogy elviszi a lucadisznó. A lucadisznó az állat alakú kísértetekkel hozható kapcsolatba, és a felvidéki szlovák, morva néphitből átvett hiedelemalak (Barna 1974: 89–90). Alkalmas volt a nap rontásra is, aki a másik tehenétől el akarta venni a tejhasznot, ezen az éjjelen titokban megfejte a szomszéd tehenét, és a keresztútra vitte a tejet.

Jósló, varázsló eljárások között szerepel Luca-napkor is a tollaspogácsa, ún. lucapogácsa készítése (ha Pál-napkor sütik, pálpogácsának nevezik). A jósló eljárás lényege az, hogy akinek sütés közben a pogácsáján a toll megperzselődik, annak közeli halált jelez. Főleg a Dél-Alföldön ismerték ezt a hiedelmet. Lucapogácsával jósoltak a jövendőbelire, úgy, hogy belesütöttek cédulán egy-egy férfinevet. Luca napján sok egyéb házasságjósló eljárás volt az egész magyar nyelvterületen. A Drávaszögben a szemétdombra állva hallgatóztak, s ahonnan a kutyaugatást vagy kakaskukorékolást hallották, úgy vélték, abból az irányból jön majd az a legény, aki őket elveszi feleségül. Gombócot is főztek. A gombócba férfineveket rejtettek cédulára írva, s amelyik a leghamarabb feljött, úgy vélték, hogy abban a gombócban rejtőzik a jövendőbeli neve. Ahol több lány volt a családban, úgy jósoltak, például a Drávaszögben, hogy a saját neveiket tették a gombócba. Amelyiké legelőször jött fel, az megy elsőként férjhez. A jósló, varázsló eljárások többségét Luca és karácsony között kellett elvégezni. Így az almával való jóslást: Kelenyén minden nap haraptak belőle egy darabkát, majd a maradékkal az éjféli misére mentek, s úgy vélték, akivel elsőnek találkoznak, olyan nevű lesz a férjük. Ugyancsak a névre tudakozódás másik módja az ún. lucacédula. Általánosan ismert eljárás szerint a cédulákra férfineveket írnak, abból minden nap egyet tűzbe vetnek, s ami karácsonyra utoljára marad, az lesz a jövendőbeli neve. A pereszlényi lányok 12 cédulát írtak, és Luca-nap után kezdték tűzbe vetni.

Lucakor is, akárcsak Katalin-, András- és Borbála-napkor, sokfelé szokás volt, hogy gallyakat vízbe tettek, s ha karácsonyra kizöldült, a leány közeli férjhezmenetelét jósolta. Zsérén a lányok somgallyat tettek a vízbe, hogy karácsonyra kizöldüljön. Ezt magukkal vitték az éjféli misére, utána titokban megérintették azt a legényt, akit ily módon is igyekeztek magukhoz kötni.

Luca-napkor vetették el az ún. lucabúzát, ha karácsonyra szépen kizöldül, a következő esztendőre jó termést jósol. A lucabúzának különféle változatai ismertek. A Szerémségben 2–3 marék búzát vetnek el egy kis tányérba, a közepébe mécsest tesznek, olajat béllel, ami karácsonytól vízkeresztig ég. Karácsonyig kizöldül. Pacséron karácsonykor megnyírták a lucabúzát és szalaggal átkötötték. Székelykevén 12 szemet vetettek. Karácsony után a baromfinak adják. Újabban a temetőkbe is visznek lucabúzát. A Csallóközben egy tál vízbe tették a búzaszemeket, ez karácsonyra kicsírázott. Ezután tálra tették, hogy olyan gazdag legyen a termés, mint a kicsírázott gabona. A sarjak nagyságából a következő év termésére következtettek.

Luca napján kezdték fonni az ún. lucasugarat (= ostort) karácsony estéjéig. Akkor ezzel pattogtattak. Várkonyban azt tartották, ezzel könnyen lehet kezelni az igavonó állatokat.

Az időjárásjósló praktikák ideje ugyancsak a Lucától karácsonyig terjedő időszakban volt. Közismert az ún. lucakalendárium, mikor a Luca és karácsony közti tizenkét nap időjárásából jósolnak az elkövetkező tizenkét hónap időjárására. Hasonlóan közismert a hagymakalendárium. Tizenkét besózott hagymalevél segítségével igyekeznek megjósolni a következő év havonkénti csapadékosságát, illetve szárazságát, attól függően, hogy a hagymalevél átnedvesedett-e.

A boszorkányok felismerésére készült az ún. lucaszék, melyet ugyancsak Luca-naptól karácsonyig kellett elkészíteni. „Luca-naptól karácsonyig csinálták a lucaszéket, vasnak nem volt szabad benne lenni. Kerek szék, három három lábbal. Azt elvitték a templomba, ha készítője ráállt, meglátta róla ki a boszorkány a templomban. A boszorkányoknak szarvuk volt, de azt csak a lucaszékről lehetett látni” (Kémes, Baranya m.; Zentai T. 1983: 126). Ha valami munka nehezen készül, azt mondják: „Na ez es olyan nehezen készül, mint a lucaszéke” (Magyarfalu, Moldva; Bosnyák S. 1980: 127). Pereszlényben a lucaszék kilencféle fából: kökény-, boróka-, jávor-, körte-, som-, jegenyefenyő-, akác-, cser- és rózsafából készült. Szöget nem lehetett beleverni, az ékeket bükkfából faragták. Az éjféli misén kellett ráállni, hogy meglássák a boszorkányokat, utána nyomban el kellett égetni, mert elverték vóna a boszorkányok. Ipolyvarbón a lucaszék tulajdonosa mákot vitt magával az éjféli misére, hogy hazafelé elszórja, ellenkező esetben „szétszaggatták vóna a boszorkányok” (Csáky 1987: 28). A Középső-Ipoly mentén mindig a templom ajtajába tették a lucaszéket, s onnan figyelték a boszorkányokat. Ipolykeszin a keresztúton is ráálltak a lucaszékre, mert itt gyülekeztek a boszorkányok. Lucaszéket a Drávaszögben is készítettek. A legény mákot szórt, nehogy a boszorkányok utolérjék. Sepsén, hazatérve fokhagymát dugott a kulcslyukba, kést vágott a bal ajtófélfába, és keresztbe állította a söprűt.”

Dömötör Tekla (főszerk.): Magyar néprajz VII. Népszokás, néphit, népi vallásosság. Akadémiai Kiadó, Budapest, 1990. 221.

Kérdések, feladatok:

1. Sorolja fel, mely munkákat tiltották Luca napján?

…………………………………………………………………………………….

2. Nevezzen meg olyan élelmiszereket, amelyeket alkalmasnak tartottak a rontás távoltartására!

…………………………………………………………………………………….

3. Nevezzen meg olyan élelmiszereket, amelyeket a jóslásban használtak!

…………………………………………………………………………………….

4. Mit jelentettek a következők:

- lucadisznó:

- lucabúza:

- lucapogácsa:

- lucaszék:

- hagymakalendárium:

- lucaostor:

5. Miből és hogyan készült a lucaszék? Mire használták?

……………………………………………………………………………

Maiszteri képzés (MA)

Kultúra és társadalom – hagyomány és modernitás között
Cultura si societate intre traditie si modernitate

BBTE Bölcsészettudományi Kar / UBB Facultatea de Litere

Nappali képzés, 2 év

Jelentkezők: A képzésre minden humán szakos alapképzés végzettje jelentkezhet.

Végzettség: MA, Master of Arts

A képzés nyelve: magyar

Helyek száma: 47 hely (7 államilag támogatott hely, 40 önköltséges hely)

Felvételi vizsga: A szóbeli felvételi vizsga keretében annak a témának a kutatási tervét mutatják be a jelentkezők, amely témát a magiszteri képzés ideje alatt a kutatni szeretnék. A kutatási terv 2-3 oldalas kinyomtatott változatát be kell nyújtani.

A felvételi vizsga időpontja:
Beiratkozás: 2017. július 13-19.
Felvételi vizsga: 2017. július 21.
Fellebbezések: 2017. július 25.
A helyek visszaigazolása (kötelező személyesen!): 2017. július 26-28.
Végleges eredmények: 2017. július 31.

A beiratkozás menetéről, szükséges iratokról a kari honlapon kell tájékozódni: www.lett.ubbcluj.ro

Külföldi diákok:
Az új tanügyi törvény értelmében Romániában az EU-ból érkező diákok azonos feltételek mellett iratkozhatnak be egyetemi szakokra (alapképzés, mesteri és doktori képzés is), mint a hazai hallgatók. Ez azt jelenti, hogy felvételi jegyük függvényében tandíjmentes helyeket is elfoglalhatnak. Ehhez el kell ismertetni Romániában a külföldön megszerzett érettségi oklevelet.
További részletek itt:

http://www.cci.ubbcluj.ro/degree_students/eu_students.php

És itt megtalálhatók a szükséges iratok listája:

http://www.cci.ubbcluj.ro/degree_students/files/EU%20students/2016-2017/admitere_maghiara_master_2016.pdf

Érdeklődni lehet a neprajztanszek@yahoo.com címen.

DOKTORI KÉPZÉS (PhD)

Bölcsészettudományi Kar, Hungarológiai Tudományok Doktori Iskola

Doktori vezető tanárok:

Keszeg Vilmos egyetemi tanár
vkeszegv@yahoo.fr

Pozsony Ferenc egyetemi tanár
pozsonyferenc@yahoo.com

Tánczis Vilmos egyetemi tanár
tanczosvilmos@yahoo.com

A beiratkozással és felvételi vizsga lezajlásával kapcsolatos információk: http://doctorat.ubbcluj.ro/hun/felveteli/

Külföldi diákok jelentkezése

Külföldi diákok a következő szakokra jelentkezhetnek tandíjmentes helyekre:

1. Kultúratudomány / Művelődésszervező szak (3 éves alapképzés, nappali)

2. Néprajz szak (3 éves alapképzés, nappali)

3. Magiszteri képzés (2 éves, nappali)

4. Doktori képzés (3 éves, nappali)

Az új tanügyi törvény értelmében Romániában az EU-ból érkező diákok azonos feltételek mellett iratkozhatnak be egyetemi szakokra (alapképzés és mesteri is), mint a hazai hallgatók. Ez azt jelenti, hogy felvételi jegyük függvényében tandíjmentes helyeket is elfoglalhatnak. Ehhez el kell ismertetni Romániában a külföldön megszerzett érettségi oklevelet.

Információk külföldi diákok számára:

http://www.cci.ubbcluj.ro/degree_students/eu_students.php

A beiratkozáshoz szükséges iratok listája

http://www.cci.ubbcluj.ro/degree_students/files/EU%20students/2016-2017/admitere_maghiara_master_2016.pdf


Órarend